Interjú Kertész Zoltánnal

   Amerikában az emberek inkább nagyvállalatokba fektetik megtakarításaikat, mintsem bankbetétekbe.  Ha tulajdonrészt birtokolunk egy adott vállalatban, osztalékra vagyunk jogosultak. A vagyonkezelés ezen formájáról Kertész Zoltánt kérdeztem, aki Magyarországon él. Célja a hosszútávú befektetés és az ebből származó osztaléknyereség, amellyel az időskori pénzügyi egzisztenciáját szeretné megteremteni.

Kérlek, mondj egy pár szót magadról. Mondd el, hogy mivel is foglalkozol. Mióta csinálod ezt?

 Nevem Kertész Zoltán. 2014-től kezdtem részvényekkel és befektetési jegyekkel foglalkozni. 2017-ben egy új befektetési formát választottam, ekkor kezdtem a saját portfólióm építését és ennek a folyamatnak a bemutatását egy blogon keresztül. A blogot Osztalék Császár néven írom. Amerikában több hasonló nevű blog olvasható, ezért választottam ezt a nevet. Az eredményeimet már külföldi oldalakon is olvashatják, de az itthoni célközönséget szeretném előnyben részesíteni és segíteni a bejegyzéseimmel.

Honnan jött az ötlet, hogy osztalékbefektetéssel foglalkozz?

Mivel érdekelt a tőzsde, egyre több tőzsdével foglalkozó könyvet olvastam. 2017 nyarán akadt a kezembe Sólyomi Dávid Osztalékból szabadon című könyve. A könyvet olvasva döbbentem rá, hogy ezt a fajta vagyonépítést szeretném elkezdeni én is, mert az osztalékjövedelem kiszámítható és az árfolyamnyereség sem elhanyagolandó dolog.

Miből áll ez a tevékenység?

Az osztalékbefektetés lényege, hogy olyan cégek részvényeit vegyük meg, amelyek folyamatosan fizetik és emelik is az osztalékaikat. Ezeket az osztalékokat elkölthetjük, vagy újra befektethetjük a még gyorsabb portfólió növekedése érdekében. Én csak olyan amerikai nagyvállalatokba fektetek, amelyek úgynevezett “osztalék arisztokraták”, azaz hosszú évtizedek alatt egyre több bevételt értek el, amiből fedezni tudják az osztalék emeléseiket. Van azért pár olyan cég is a portfóliómban, amelyek nem tartoznak ide, de ezek is több éve fizetnek osztalékot. Fontos dolog a diverzifikáció. Egy jól összeválogatott portfólió 30-50 cég részvényeiből áll össze. Ha esetlegesen egy, két cég rossz eredményt ér el, ami nagyban befolyásolja az árfolyamot, akkor az a portfólióra nézve csak kis veszteséget okozhat. Ha csak egy, két cégbe fektetnék, az lényegesen rosszabb eredményeket jelentene. Ezt a diverzifikációt használva van több banknál, illetve brókercégnél számlám.

Az eddig felépített portfólióm:

 

Hogyan néz ki egy átlagos napod/heted? Mennyi időt szükséges erre a tevékenységre fordítanod? Tudom, hogy te mellette mást is csinálsz.

Napközben teljesen más jellegű munkát végzek, ebből fedezem a részvény vásárlásokat, de a késő délutánokat már csak a tőzsdei hírekkel és a facebookos tőzsdei csoportok bejegyzéseinek olvasásával töltöm. Valamint a hasonló osztalék befektetők blogjait olvasgatom és gyűjtök információkat a portfólióm építéséhez. Esténként az egyre több e-mail és messenger kérdésekre adok választ és beszélgetek azokkal, akiket a blog írása során ismertem meg. Hétvégenként, főként kora reggel, a blog bejegyzés vázlat írásával telik, és a nem régen elkezdett portfóliómban szereplő cégek bemutatását és ezek anyagait is ekkor állítom össze.

Te egy saját blogot vezetsz és hírleveleket is küldesz ki. Milyen gyakran prezentálsz, küldesz e-mailt? Mi a célod ezzel a bloggal?

A blogban kétféle hírlevelet írok. Az egyiket minden hónap 1-jén teszem közzé. Ebben szerepel az előző hónapban vásárolt cégek részvényeinek ára, darabszáma, és az, hogy miért pont az adott részvényeket vásároltam. A portfólióm eredményeit is frissítem, beleértve az addig elért osztalék bevételeket is, havi bontásban. Ezeket a hírleveleket osztom meg a Facebookon, Twitteren, Instagramon. A blog célja az osztalékalapú vagyonépítés bemutatása. Szeretném jól követhető módon bemutatni az anyagi függetlenséghez vezető utam elérését és segíteni azoknak, akik szintén ezt az utat választanák. Amerikában ennek a befektetési formának nagy hagyománya van, és jó lenne, ha itthon is egyre több emberhez jutna el ez a befektetési forma.

Milyen eszközöket használsz, hogy megtaláld azokat a vállalatokat, amelyeknek a részvényeiből érdemes vásárolni osztalék szempontjából?

Három internetes oldalt használok, amikből a számomra fontos adatokat tudhatom meg.
Seeking Alpha – itt minden hírt elolvashatok az adott cégről, ami éppen érdekel és más elemzők cikkei is megjelennek, valamint a negyedéves, éves jelentéseket is követni tudom.
GuruFocus – ezt az oldalt vásárlások előtt használom, tájékozódom a különböző diagramokat használva és az osztalék kifizetés dátumait is ezen az oldalon követem.
Finviz.com – itt a cég adatokat ellenőrzöm és erről az oldalról közvetlen elérésem van a cégek weboldalaihoz.

Miért tartod jobbnak az osztalékhozamot, mint az árelmozdulásból származó profitot?

Az osztalékbevétel folyamatosan növekszik, mert a cégek emelik az osztalékaikat. Több elemzés is kimutatta, hogy az osztalékfizető cégek jobban teljesítenek hosszútávon, mint a nem osztalékfizetők. (“Osztalék arisztokratákra” jellemző.) Vásárlásoknál a cégek kezdő osztalékértékét nézem, az adatbázisomból látom, hogy melyik részvény ára esett (ezáltal a kezdő osztalék értéke több lesz). Ezért értelemszerűen ezekből vásárolok. Tehát a vásárlási árat is átlagolom, ezáltal árfolyam nyereségem is keletkezik, ha feljebb megy a részvény ára.
A másik lényeges szempont, hogy például egy 3-5% kezdő osztalékhozam után, ha a cég évente 10%-kal emeli az osztalékát, akkor az ötödik évben már 8%-át, a tízedik évben pedig már a 13 %-át kapjuk meg osztalékként, a kezdő 5%-hoz képest. (Ilyent egy állampapírnál, vagy egy kötvénynél nem nagyon tapasztalhatunk.)

Az alábbi diagram a PepsiCo Inc. osztalék emelését illusztrálja

Ha például 2005-ben 100 db részvényt vásároltam 5 000$ értékben, akkor arra éves szinten 101$ osztalékot kaptam az első évben. Ez a részvénycsomag jelen pillanatban 371$ osztalékot fizetne évente és a részvényeim értéke 11 600$-ra növekedne. Közben a beérkező osztalékaimat egyéb dolgokra költhetem el és az emelkedés is folytatódik tovább.

Milyen akadályokkal néztél szembe és hogyan oldottad meg?

Az adózás egy fontos kérdés, mert ezekből a bevételekből adózni kell. Ezt TBSZ számlákkal lehet kiküszöbölni, viszont így öt évig nem lehet adómentesen, az adott számláról felvenni az elért nyereséget. Mivel minden évben nyitok számlát, ezért az ötödik év után, már évente jutok adómentes pénzhez! (Az osztalékok után az USA 15%-ot von le adóként, amit sajnos nem lehet elkerülni.) Ha nem TBSZ számlán van az összeg, akkor az elért árfolyam nyereségből és az osztalékokból is vonják az adót, viszont bármikor felvehetem a beérkező osztalékot. 2019-ben új adózást vezetnek be, amit érdemes lesz majd megnézni. Ezt érdemes mérlegelni a portfólió építés megkezdésekor.

Mi a legrosszabb, ami történhet?

Sokan félnek a tőzsdei válságtól, mert attól tartanak, hogy elveszítik a tőkéjük nagy részét. Nálam ez pont fordítva van. Ha egy részvény ára 40-50%-ot zuhan, az azt jelenti, hogy sokkal magasabb lesz a kezdő osztalék értéke. Tehát még több osztalék bevételem keletkezik.

A portfóliómban szereplő részvényeket nem adom el, csak, ha nem fizet osztalékot, vagy csökkenti az osztalék értékét. A beérkező osztalékokat szeretném idővel felvenni, ha elértem a kb. 100 000$-os portfólió értéket. Ebből már tudom fizetni a rezsiköltségeket, nyaralást, autóvásárlást. Jelen pillanatban egy rossz dolog történhet. Ez nem más mint, hogy az adott bank, vagy brókercég csődbe megy.

Erre a több helyen vezetett számla a megoldás. Állami garancia van mind a részvényekre, mind a számlákon lévő pénzre. (Beva és Oba), jellemzően 100 000€-ig. Így csökkenthető a kockázat a befektetett összegek és a nyereség elvesztésére nézve.

Milyen céljaid vannak az osztalékbefektetéssel? Mi az, amit már sikerült megvalósítanod?

Az osztalékbefektetés nálam főként a nyugdíjas évekre való felkészülést jelenti. Több cikk olvasható arról, hogy a most 30-40-es korosztály milyen nyugdíjakra számíthat, vagy lesz-e nyugdíj, mire elérik a nyugdíjkorhatárt.

Ha elérem a kívánt osztalékbevételi értéket, akkor már nem kell a nyugdíjkorhatárt várnom. Eldönthetem, hogy dolgozok-e tovább, vagy pl. 45-50 évesen élvezem a nyugdíjas éveket úgy, hogy folyamatosan egyre több pénzt kapok, hiszen az osztalék folyamatosan egyre több lesz az emelések hatására.

 

Az alábbi diagram egy becsült hozamot példáz. 15 000$ kezdeti befektetéssel, ami mellé párosul egy havi 300$-os rendszeres befektetés 15 éven keresztül. Látható tehát, hogy a tizenöt év alatt befektetünk 69 000$. Ebből 15%-os átlag osztalékhozammal számolva 340 897$-os vagyon keletkezik. Az árfolyam nyereséget, vagy veszteséget nem számolva. 

Forrás: Smartasset.com

 

Ha tetszett a cikk, ne felejtsd el megosztani! Köszönöm!